Pytho blogja

1975. szeptember 30-án egy Tupoljev Tu-154-es szállt fel Ferihegyről, a Malév 240-es, Budapest és Bejrút közt közlekedő járataként. A repülőgép nem sokkal a tervezett leszállás előtt, Libanon partjainál a Földközi-tengerbe csapódott, hatvan emberrel a fedélzetén. A katasztrófát senki sem élte túl.

A repülőgépen a tízfőnyi személyzet mellett ötven utas tartózkodott, köztük mindössze egyetlen magyarral (a személyzeten kívül), legnagyobb részük skandináv volt. Az akkori magyar kormány nem kezdeményezett semmilyen vizsgálatot az ügyben, hanem szokatlanul nagy kártérítési összeget ítélt meg az áldozatok hozzátartozóinak - hogy ezt mindenki megkapta-e az már egy másik történet...

A repülőgép fekete doboza azóta is a tenger mélyén fekszik, az akkori hivatalos indoklás szerint elérhetetlen mélységben. Mivel a becsapódás helyén a tenger mélysége 600 méter körül van, az "elérhetetlen" mélység már a harminc évvel ezelőtti technikai feltételekkel sem volt semmiképpen sem elérhetetlen. De mi az, amit biztosan tudunk a baleset körülményeiről? Néhány szemtanú elmondása alapján, illetve azon tényből kiindulva, hogy a gép nem adott le vészjelzést, mielőtt eltűnt a radarról, az szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a 240-es járat felrobbant a levegőben. A tenger felszínén lebegő roncsok vizsgálata arra utalt, hogy nagy valószínűséggel külső behatás okozta ezt a robbanást, minden bizonnyal egy rakéta. A biztos tények azonban itt véget is értek, jönnek a találgatások...

2004-ben készült egy tényfeltáró tv-műsor a katasztrófáról, melyben a következő állítás hangzott el: a brit Királyi Légierő (RAF) egy korábbi tagja elmondása szerint a katasztrófa idején egy ciprusi légibázison tartózkodott. A férfi azt állította, egy levegő-levegő rakéta találta el a 240-es járatot, amit egy olyan vadászgép lőtt ki, amelynek radarképe kísértetiesen emlékeztette őt egy F-4-esre. Ilyen gépet akkoriban azon a környéken csak az izraeli légierő használt. A radarszakértők azonban azon a véleményen vannak, hogy a 70-es évek radartechnikája nem volt még azon a fejlettségi szinten, hogy egyértelműen meg lehessen állapítani a vadászgép típusát.

A gép lelövésének lehetséges okairól több találgatás látott napvilágot, az egyik elképzelés szerint a gépen nagy mennyiségű kézifegyvert szállítottak volna palesztin fegyveres erők részére, míg mások úgy tartják: a merénylet célpontja a gépet végül éppenhogy lekéső palesztin politikusokból és diplomatákból álló csoport volt. Az igazságot valószínűleg már sosem fogjuk megtudni.

A 240-es járat katasztrófájáról hivatalos jelentés tehát mind a mai napig nem született, és nem is fog születni. Az összeesküvés-elméleteket elutasítók joggal kételkedhetnek a gép lelövésében, és gondolhatják azt, hogy egyszerűen baleset történt, ám talán ők is elgondolkodnak a merénylettel kapcsolatos elképzelésen, ha megismerik a Cseh Légitársaság 542-es járatának történetét, mely mindössze 41 nappal korábban zuhant le a Libanonnal szomszédos Szíriában, szintén leszállás közben, szintén megmagyarázhatatlanul...