2003. június 17-én 59 éves korában, gyors lefolyású, méltósággal viselt betegség következtében elhunyt Knézy Jenő, a magyar televíziózás egyik legendás alakja.
1971-től, több mint három évtizeden át volt a Magyar Televízió munkatársa, ez idő alatt számtalanszor hangzott fel a legendás beköszönés: Jó estét, jó szurkolást kívánok!
Rendszeresen közvetített foci világ- és Európa-bajnokságokról, olimpiákról, de emellett tudósított Forma1-es, kézilabda, kosárlabda, és sok más sportág eseményeiről is. Ez utóbbihoz személyes kötelék is fűzte, kevesen tudják, de a 60-as években az ifjúsági kosárlabda-válogatott tagja volt. Munkásságát 2003-ban az MTV életműdíjával, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével jutalmazták. Ez utóbbit sajnos már csak betegágyán fekve vehette át.
Legendás közvetítései során, mint minden más sportriporternek, neki is sikerült egy-két igazán emlékezetes elszólást produkálnia. Ezek közül a leghíresebb talán egy olimpiai megnyitó alkalmával hangzott el: "És igen, itt jön a magyar zászló! A felső szín piros, a középső fehér, az alsót pedig nem látom"...
És mivel úgy vélem, hogy egy olyan életvidám emberről, mint amilyen ő volt, csakis vidáman szabad megemlékezni, íme egy videó, Knézy egyik felejthetetlen kommentálásáról, noha ez élő egyenes adásban nem hangzott el soha a televízióban. Eric Moussambani úszása a 2000-es sydney-i olimpiáról:
4 éve, ezen a napon - Elment Jenő
2007.06.17. 18:57 :: pytho
2 komment
Címkék: 2003 ezen a napon sportvideó knézy jenő
A bejegyzés trackback címe:
https://pytho.blog.hu/api/trackback/id/tr26100549
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Beaverfield 2007.06.18. 19:35:34
Nagytudású ,Felkészült ember volt, hiányoznak a közvetitései.
gefy 2007.06.18. 21:48:58
Örülök, hogy megemlékeztél Jenőről.
Még emlékszem azokra a jó negyven évvel ezelőtti nyarakra, amikor a halasi strand homokján együtt rúgtuk a szó szerint pöttyös gumilabdát. Tiszteletre kötelezett már akkor is sportos, termetes alkja. Mi, akik jóval fiatalabbak voltunk és csak ritkán fértünk be a gimisek csapatába, tényleg felnéztünk Rá.
Mint a Papájára, aki a mandulámat vette ki.
Öt éves voltam és akkora pofont adott az iszonyatosan nagy lapát kezeivel, amikor ok nélkül ordítottam a műtét előtt, hogy még most is emlékszem rá.
De jókor jött, neki volt igaza.
Isten nyugtassa mindkettőjüket!
Még emlékszem azokra a jó negyven évvel ezelőtti nyarakra, amikor a halasi strand homokján együtt rúgtuk a szó szerint pöttyös gumilabdát. Tiszteletre kötelezett már akkor is sportos, termetes alkja. Mi, akik jóval fiatalabbak voltunk és csak ritkán fértünk be a gimisek csapatába, tényleg felnéztünk Rá.
Mint a Papájára, aki a mandulámat vette ki.
Öt éves voltam és akkora pofont adott az iszonyatosan nagy lapát kezeivel, amikor ok nélkül ordítottam a műtét előtt, hogy még most is emlékszem rá.
De jókor jött, neki volt igaza.
Isten nyugtassa mindkettőjüket!
Utolsó kommentek